A kóladió az Afrikában őshonos kólafa termése. A kólafa (Cola) a mályvavirágúak (Malvales) rendjének kakaófélék (Sterculiaceae) családjába tartozó trópusi növénynemzetség.

A kólafák Afrikában őshonosak, világ legtöbb trópusi vidékén termesztik.

A kóladiónak viszonylag magas a koffein-, teobromin- és csersavtartalma.

A kóladió 5 cm hosszú, barna, napon szárított magjából készül a kedvelt üdítőital, a kóla.

Ez a kóladióból (és ritkán a kólafa leveleiből) kivont íz anyagokat, fűszerolajokat és más aromaanyagokat, karamellszínezéket, cukrot és/vagy szintetikus édesítőszereket, foszforsavat vagy citromsavat, szén-dioxidot, és 86-92 térfogatszázalék vizet tartalmaz.

A kávéhoz és a kakaóhoz hasonlóan a termésből nyert magot használják fel.

A szárított magvak szintén barna színűek. 0,5-2,5% koffeint, némi teobromint, 4-5% csersavat és 20% keményítőt tartalmaznak. 

A diabetikus kólákban főként mesterséges aromák és édesítőszerek vannak, víztartalmuk pedig csaknem 100%.

Afrikában a kóladiót élénkítő szerként rágják.

Az étkezés előtt elrágott apró kóladió darabkák serkentik az emésztést.

Brazíliában és a Karib-tenger térségében a kóladiót természetes drogként fogyasztják mérgezések, másnaposság és hasmenés ellen.

Finomított hatóanyagait szívgyógyszerként és a központi idegrendszer működését serkentő szerként használják.

Nem csoda, hogy az afrikai bennszülöttek körében a kólamag rágás rendkívül elterjedt, hiszen a kóladió felfrissíti a vérkeringést, segíti az izommunkát, csökkenti az éhségérzetet.

Kapcsolódó termék: Lovseen