Kóladió |
![]() |
A kóladió az Afrikában őshonos kólafa termése. A kólafa (Cola) a mályvavirágúak (Malvales) rendjének kakaófélék (Sterculiaceae) családjába tartozó trópusi növénynemzetség.
A kólafák Afrikában őshonosak, világ legtöbb trópusi vidékén termesztik.
A kóladió 5 cm hosszú, barna, napon szárított magjából készül a kedvelt üdítőital, a kóla. Ez a kóladióból (és ritkán a kólafa leveleiből) kivont íz anyagokat, fűszerolajokat és más aromaanyagokat, karamellszínezéket, cukrot és/vagy szintetikus édesítőszereket, foszforsavat vagy citromsavat, szén-dioxidot, és 86-92 térfogatszázalék vizet tartalmaz.
A kávéhoz és a kakaóhoz hasonlóan a termésből nyert magot használják fel.
A szárított magvak szintén barna színűek. 0,5-2,5% koffeint, némi teobromint, 4-5% csersavat és 20% keményítőt tartalmaznak.
A diabetikus kólákban főként mesterséges aromák és édesítőszerek vannak, víztartalmuk pedig csaknem 100%. Afrikában a kóladiót élénkítő szerként rágják. Az étkezés előtt elrágott apró kóladió darabkák serkentik az emésztést. Brazíliában és a Karib-tenger térségében a kóladiót természetes drogként fogyasztják mérgezések, másnaposság és hasmenés ellen. Finomított hatóanyagait szívgyógyszerként és a központi idegrendszer működését serkentő szerként használják.
Nem csoda, hogy az afrikai bennszülöttek körében a kólamag rágás rendkívül elterjedt, hiszen a kóladió felfrissíti a vérkeringést, segíti az izommunkát, csökkenti az éhségérzetet. Kapcsolódó termék: Lovseen
|