• купить посуду оптом
  • сувениры оптом
  • купить футболки оптом
  • откосы в Днепропетровске
  • металлопластиковые окна в Днепропетровске
  • демонтаж Днепропетровск
  • бизнес тренинг харьков
  • ораторское искусство харьков
  • ............ Tartalom ........... Naturalpatika ........... Változókorban ........... Netrendelő ........... Termékek ........... Árak ........... Megrendelőlap ........... Vendégkönyv ............
    
    Klimax könnyedén - sorozat
    Tárgy: Klimax könnyedén - sorozat
    Küldés dátuma: 2009-07-16 13:02:42
    Kiadás száma: 3
    Tartalom:
    .
    1

     

        Tisztelt [NAME]!

     

       

    Csontritkulás változókorban

    A csontritkulás során folyamatosan csökken a csontok sűrűsége, emiatt azok meggyengülnek, és hajlamosabbak a törésre.


    A csont sűrűségét és szilárdságát a benne lévő ásványi sók adják, nevezetesen a kálcium és a foszfor.

    A csontsűrűség szintentartásához a szervezetnek kálcium megfelelő ásványi anyagokból és más anyagokból történő utánpótlásra van szüksége, valamint kellő mennyiségben kell termelődniük bizonyos hormonoknak, mint a mellékpajzsmirigy-hormon, növekedési hormon, kalcitonin, ösztrogén és tesztoszteron.

    A szervezetnek megfelelő D-vitamin-utánpótlásra is szüksége van ahhoz, hogy a kálciumot felvehesse a táplálékból, és beépíthesse a csontokba. A D-vitamin a táplálékból szívódik fel, és a bőrben is képződik napfény hatására.


    A csontok így képesek a változó követelményekhez alkalmazkodni, folyamatosan lebomlanak és újraképződnek, vagy átalakulnak. Ennek során a csontszövet kis területei felszívódnak és új csontszövet rakódik le.

    A változás az egészséges csontokban folyamatosan megy végbe. Az újraképződés mind a csontok alakját, mind sűrűségét érinti. Fiatalokban a csontok hosszukban és szélességükben is nőnek, ahogy a test növekszik. Később az élet folyamán a csontok vastagodhatnak, de a hosszuk már nem változik.


    Mivel több csont képződik, mint amennyi felszívódik, a csontok sűrűsége a fiatal évek során egyre nő, és 30 éves korban éri el a tetőpontot. Ezt követően, ahogy a leépülés kerül túlsúlyba, a csontsűrűség lassan csökkenni kezd.

    Ha a szervezet nem képes fenntartani a megfelelő mennyiségű csont képződését, a csont veszít tömörségéből, a csontok egyre törékenyebbek lesznek, és kialakul a csontritkulás.

     

    A csontritkulás fajtái

     

    Magyarországon 10.000 lakosra jutó, csontritkulásban szenvedő nők száma: 534, férfiak száma:133 fő.

    A csontritkulásnak 2 fő típusa van: elsődleges oszteoporózis, mely spontán, illetve másodlagos oszteoporózis, mely más betegségek következtében alakul ki, és az eseteknek kevesebb, mint 5%-ában észlelhető.

    Másodlagos oszteoporózist okozhat krónikus veseelégtelenség és bizonyos hormonzavarok (különösen a Cushing-kór, a mellékpajzsmirigy és pajzsmirigy túlműködése, a hipogonadizmus, és a cukorbetegség).

    Gyógyszerek is okozhatnak másodlagos csontritkulást, például a kortikoszteroidok, a barbiturátok (altatók) és a görcsoldók. A túlzott alkoholfogyasztás és dohányzás ronthatja a fennálló oszteoporózist, de önmagában valószínűleg nem idézi elő.


    Az elsődleges csontritkulásnak három formája ismeretes:

    - a menopauza utáni,

    - az aggkori és

    - az ismeretlen eredetű oszteoporózis.

     

    A legtöbb csontritkulásban szenvedő idős nőnek kombinált, változókor utáni és aggkori oszteoporózisa van.

     


    Menopauza utáni oszteoporózis

    A változókor (klimax) utáni csontritkulást (I. típusú oszteoporózis) az ösztrogén hiánya okozza.

    Ez az egyik fő női hormon, mely szabályozza a nőkben a kálcium beépülését a csontba. (I. típusú oszteoporózis jelentkezhet kasztrált vagy alacsony tesztoszteron szintű férfiakban, például idős korban; de még így is hatszor gyakoribb nőkben.)

    A tünetek általában 51 és 75 éves kor között, a havi vérzés megszűnése után alakulnak ki, de kezdődhetnek korábban vagy később is. Bár a változókor előtt a csontvesztés fokozatos, a menopauza után felgyorsul. A csontállomány 20%-a is elveszhet a menopauzát követő 5-7 év során. Nem minden nőnél azonos a változókor utáni csontritkulás kockázata. Például az alacsony testsúly két okból is növeli a csontritkulás veszélyét:

    A vékony nők csontjai kisebbek, mint a súlyosabbaké, még 30 éves koruk körül, a maximális csonterősség idején is.

    A vékony nőkben kevesebb a test zsírtartalma is, mint súlyosabbakban, így az ösztrogén-szintjük is alacsonyabb, mert a zsírszövet az ösztrogén egyes formáit aktiválja.

    A csontritkulás szempontjából legveszélyeztetettebb nők a fehér vagy halvány-bőrűek, valamint a soványak és/vagy törékeny alkatúak. (A fekete és spanyol nőknél ritkábban lép fel csontritkulás, mint fehér vagy ázsiai nőkben. Ennek fő oka valószínűleg az, hogy a fekete és spanyol nők csontjai fiatalkorukban erősebbek, ezért jobban tűrik a kor és menopauza következtében kialakuló csontvesztést, mint más nők.)

     

    További kockázati tényező az idős kor, a korai vagy műtét miatti menopauza, a menstruációs ciklus hiánya (amenorrea) és az anorexia nervóza.

     


    Időskori csontritkulás (II. típusú oszteoporózis)

    Oka valószínűleg a korral kapcsolatos kálcium- vagy D-vitamin-hiány, és az, hogy felborul a csont lebomlásának és az új csont képződésének egyensúlya. Az időskori (szenilis) megjelölés azt jelenti, hogy a betegség csak idősekben fordul elő. Általában 70 éves kor felett jelentkezik, és nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiakban. A nőknél gyakran együtt fordul elő az időskori és a menopauza utáni csontritkulás.


    Idiopátiás fiatalkori csontritkulás

    Ritka típusnak mondható, elnevezése arra utal, hogy okát még nem ismerjük. Gyermekekben és fiatal felnőttekben fordul elő, olyanoknál, akiknél a hormonok szintje és működése, valamint a vitaminok szintje teljesen normális, és nincs nyilvánvaló oka a csontok gyengeségének.

     

    Panaszok, tünetek


    A csontsűrűség csökkenése lassú, különösen azoknál, akiknek időskori csontritkulásuk van, így az első időkben a csontritkulásnak nincsenek tünetei. A betegek egy részének később sincsenek tünetei.


    Egy idő után azonban a csont annyit veszít sűrűségéből, hogy összeroppan vagy törik, hirtelen jelentkező, erős fájdalmat vagy fokozatosan kialakuló sajgó fájdalmat és torzulásokat okozva.

    A hosszú csontok, így a kar vagy láb csontjai, inkább a végeken törnek, mint középen. A gerinc (csigolyák) esetében a törés a középső vagy alsó háti szakaszon alakul ki; ezeken a csontokon oszteoporózisban különösen gyakori a törés.


    A csigolyák összeroppanásos törése bármely típusú csontritkulásban előfordulhat, ezt csontritkulásos törésnek nevezik.

    A meggyengült csigolyák összeroppanhatnak spontán vagy kis erőbehatás eredményeként. Tartós hátfájás jelentkezhet. A fájdalom általában hirtelen kezdődik, a hát egy bizonyos területén tapasztalható, és fokozódik, ha a beteg feláll vagy járkál. A terület nyomásérzékeny lehet. Rendszerint a fájdalom és a nyomásérzékenység néhány hét vagy hónap után fokozatosan megszűnik.

    Ha több csigolya is összeroppan, a gerincen rendellenes görbület ("púp") alakulhat ki, mely izomfeszüléssel és nyomásérzékenységgel, valamint alakváltozással jár együtt.


    Más csontok is eltörhetnek, és ehhez gyakran egy kisebb ütés vagy esés is elég. Az egyik legsúlyosabb eset a combnyaktörés, időskorban ez okoz leggyakrabban rokkantságot, emiatt veszti el a beteg az önállátó képességét. Ugyancsak gyakori a csuklótáji törés, melyet Colles-féle törésnek is neveznek, különösen a menopauza után. Ráadásul a csontritkulásban szenvedő betegeknél a csont gyógyulása is lassabb.

     

    Kórisme


    Kis erőbehatásra, vagy anélkül bekövetkező csonttörés esetén veti fel az orvos a csontritkulás gyanúját, különösen idősebb nőknél. A csont ásványi anyag sűrűségének mérésével a csontritkulás már a törések bekövetkezte előtt is felismerhető.

    Számos gyors szűrőmódszer ismeretes a csukló és a sarok sűrűségének mérésére; a legmegbízhatóbb mégis a kettős energiájú röntgensugár-abszorpciometria (rövidítve DEXA), mellyel meghatározható a csontsűrűség a legvalószínűbb töréshelyeken: a csigolyákon és csípőtájon. A vizsgálat fájdalommentes, és kb. 5-15 percig tart. Azoknál hasznos, akiknél vélhetően nagy a csontritkulás kialakulásának kockázata, és akiknél bizonytalan a diagnózis. Előnyös a kezelés eredményességének követésében is.


    Laboratóriumi vizsgálatok végezhetők a vér kálcium és foszfor szintjének meghatározására. További vizsgálatokra lehet szükség az oszteoporózishoz vezető, kezelhető betegségek kizárására. Ha ilyen betegségre derül fény, a csontritkulás másodlagos.

     

    Megelőzés


    A megelőzés általában sikeresebb, mint a kezelés - könnyebb megelőzni a csont sűrűségének elvesztését, mint helyreállítani azt elvesztése után. A megelőzés a csontsűrűség szintentartását vagy növelését jelenti, megfelelő mennyiségű kálcium és D-vitamin fogyasztásával, teherviselő tornagyakorlatokkal, és a betegek egy részénél bizonyos gyógyszerekkel.


    A kívánatos mennyiségű kálcium és D-vitamin bevitele hatékony ellenszer, különösen a maximális csontsűrűség kialakulása előtt (azaz kb. 30 éves korig), de később is. Körülbelül 1500 milligramm kálcium és 400-800 egység D-vitamin ajánlott naponta. Két pohár, 200 ml, D-vitaminban gazdag tej, kiegyensúlyozott diéta és D-vitamin kiegészítés fontos, de sok nőnél kálciumpótlás is szükséges.

    Ehhez olyan kiváló készítmény is kapható, mely nem növényi eredetű, hanem szerves kalcium, amely felszívódási hatékonysága 98%-os.


    A teherviselő tornagyakorlatok, például a séta és a lépcsőjárás, szintén fokozzák a csont sűrűségét. Nem fokozzák viszont a csont sűrűségét azok a gyakorlatok, melyek során nem kell a testsúlyt megtartani, például az úszás.

    A testmozgás ugyancsak fontos az egyensúly fejlesztésében, mellyel megelőzhető az elesésből származó törés. Érdekes, hogy menopauza előtti nőkben a nagyfokú testedzés, mint atléták esetén, a csontsűrűség kismértékű csökkenését idézheti elő, mert a túlzott mozgás csökkenti a petefészkek ösztrogén termelését.

     

    Kezelés


    A kezelés célja a csontsűrűség növelése. Az első lépés a megfelelő mennyiségű napi kálcium és D-vitamin fogyasztás vagy bevitel.



    Mind a férfiak, mind a nők számára ajánlott a kálcium és D-vitamin pótlás, különösen, ha a vizsgálatok nem megfelelő kálcium felszívódást mutatnak.

    A csontritkulás miatt bekövetkező töréseket kezelni kell. A combnyak töréseinél gyakran ültetnek be részleges vagy teljes protézist. A törött csuklót begipszelik, vagy műtéttel teszik helyre. A csigolyák összeroppanásos törésére, mely súlyos hátfájással jár, a hátat támasztó gyógyfűzőket alkalmaznak.

     

    A csontritkulás általában lassan, kezdeti stádiumában még tünetek és panaszok nélkül alakul ki.

    A fájdalmak, törések megjelenésekor már súlyos oszteoporózisos állapot alakul ki, melynek kezelése is hosszadalmasabb.

     

    Előzze meg a bajt, végeztessen csontsűrűség vizsgálatot!

     

    Önnek és családjának - mint a Naturalpatika olvasójának -

    dr.Takács Ildikó radiológus szakorvos most 

    kedvezményes vizsgálati lehetőséget kínál.

     

                                                                     

    Részletek

     

     

     

     

     

    Fontos, hogy a nők a menopauza környékén csontsűrűség vizsgálaton vegyenek részt, hogy a későbbiekben pontosan meghatározható legyen a csonttömeg vesztésének mértéke, és a visszapótlás szükségessége.

     




    Mit okoz az ösztrogén hiánya


    Haj: amikor az ösztrogén termelés hanyatlik, illetve leáll, a nők szervezetében is a "férfias" hormonok kerülnek túlsúlyba. Ezért a haj elvékonyodik, intenzívebben hullik - kopaszodó halánték -, s a fejbőr hajlamossá válik a korpásodásra.

     

    Mell: a mirigyek és a tejutak visszafejlődnek, helyüket kötőszövet veszi át, így veszít terjedelméből, kisebb lesz, szövete petyhüdtté válik.

     

    Testalkat: az ösztrogén felelős a tipikus női idomokért, a melleken, a csípőn és a combokon található "zsírszövettöbbletért". A hormon hiányában azonban a testalkat megváltozik, átrendeződik, "elférfiasodik". Így a klimax multával a zsír már nem csak a tipikus nőies helyeken, hanem pluszban a hason is megjelenik.

     

    Bőr: az ösztrogén hiányának következtében csökken a bőr és a nyálkahártyák vérkeringése, így a tápanyaggal való ellátottságuk is hiányt szenved. Az anyagcsere lelassul, a bőr elvékonyodik, és nem lesz többé képes arra, hogy megkösse a vizet. Kiszárad, és ráncossá válik.

     

    Agy: az ösztrogén fontos szerepet játszik a köztiagy idegi egyensúlyában. Ha hiányzik a hormon, idegi zavarok léphetnek fel, amelyeknek tipikus jellemzői a hőhullámok, a rendszertelen pulzus vagy fokozott szívverés, az idegesség, a nyugtalanság, az ingerlékenység és az agresszivitás. Az ösztrogén hiánynak gyakran egyenes következménye a depresszív hangulat. Ilyenkor az alvászavarok oka is - a hormon hiányának következtében - a köztiagy működésében keresendő.

     

    Szív és keringés: az ösztrogén természetes módon szabályozza a vérnyomást és a koleszterinszintet. A vérben csökkenti a kedvezőtlen LDL- és növeli a kedvező HDL-koleszterin szintjét. Amikor a természetes védelem megszűnik, ugrásszerűen megnövekszik a szívinfarktus és az agyvérzés rizikója is.

     

    Csontok: szervezetünk állandóan változó szövete a csont. Folyamatosan fel- és leépül. Eközben az ösztrogén megakadályozza, hogy csontjaink sűrűsége csökkenjen. Ám, ha hiányzik ez a hormon, évente akár 1-10%-nyit is elveszíthetünk csonttömegünkből, s a csontritkulás veszélye fenyeget, még a menopauza fő egészségügyi kockázata.

    A hormonhiány az izületeket is érinti, elsősorban az ujjak és a csukló izületeit. A porcok és az ízületi folyadék a hormonhiány következtében egyre kevesebb vizet kötnek meg, ezáltal nő a súrlódás és az izületekben kopás és fájdalom jelentkezhet.

     

    Alhas: a hüvely nyálkahártyája az ösztrogénhiány következtében szárazabbá, vékonyabbá és így sérülékenyebbé válik, romlik a vérkeringése is. Ennek pedig az a következménye, hogy a nemi élet kevesebb örömmel, esetleg fájdalommal járhat. Miután a hüvely ellenálló képessége csökken, könnyebben keletkezhetnek gyulladások, melyeket égető érzés, viszketés és folyás kísér.

    A húgyhólyag és a húgyvezeték rugalmassága is csökken, az izomzat és a kötőszövet petyhüdtté válik. Ennek következtében "előreeshetnek" a női nemi szervek, és hólyaggyengeség, inkontinencia (vizeletcsepegés) alakulhat ki.

     

     




       

       

        A változókor nem jelent(het)i a nőiesség elvesztését!

        Sok boldog órát kíván a Naturalpatika

     

    [DATE]

     

    1
    .

    Powered By Joobi

     


    Naturalpatika hírküldő
    Naturalpatika - hírküldő


    HTML formátum?